Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ
www.ckszsz.hu
Jászkarajenő bemutatkozik
Jászkarajenő tipikus alföldi település a Jászságból kiszakadva, Pest megye déli csücskében, főként jász és kun eredetű lakossággal.
Kara község neve a 13. századtól fordul elő különféle forrásokban, melyek szerint a terület birtokosai kunok voltak, elnevezését is feltehetően kun főemberről kapta.
1550-től kezdve van biztos tudomásunk arról, hogy Kara török fennhatóság alá került. A törökvész idején a lakosság elmenekült a városokba, a települést a portyázó hordák feldúlták, lerombolták. Kara pusztulását az 1570-80-as évekre tehetjük, ekkorra teljes pusztává vált.
A német lovagrendnek 1702-ben eladott Jászkunság 1745-ben történő redemptioja során Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru figyelme terelődött Kara pusztára. Ezért a területért az említett két település fizette ki a váltságdíjat és vette birtokba a földet.
Hamarosan cselédtanyák épültek, majd megindult a gazdák idetelepedése is.
Több mint 100 év telik el a redemptiotól addig, míg a pusztából kinövő tanyák sokasága szükségessé teszi egy központ kialakítását, mely összetartja, igazgatja a három településrészt: szentgyörgyi Karát (Alsókara), fényszarui Karát (Felsőkara) és az új szerzeményt, Jenő pusztát.
1860-ban kezdődik és Jankovich György jászkun kapitány nevéhez fűződik a faluépítés.
A lélekszám folyamatosan emelkedett, az összlakosság 5/6-a azonban tanyán élt, csak 1/6-a a faluközpontban.
1860-ban megépült a Községháza, a felekezeti hívek felépítették a ma is álló templomaikat, a katolikus 1894-ben, a református 1899-ben készült el.
A lakosság túlnyomó része továbbra is a mezőgazdaságból élt. Ipari tevékenység a gabonaőrléssel és olajütéssel foglalkozó gőzmalmon kívül a gyógyvízkitermelő és palackozó üzemben folyt: a jenői pusztán felfedezett gyógyhatású Mira víz a cseh fürdővárosok vizével is felvette a versenyt, még ma is országszerte forgalmazzák, számos külföldi országba szállítják. Iparos munkát inkább csak a kisiparban és a kézműiparban, a háziipar területén végeztek.
Gazdasági fellendülést eredményezett a közlekedési útvonalak kiépítése.
A háború után az újjáépítés évei következtek országszerte, a mi településünk is gyorsan fejlődött: az iskola, az óvoda, az egészségügy, a művelődési ház és a könyvtár megfelelő körülmények között dolgozhatott. Bővült a szolgáltatói kör, új kereskedelmi egységek, pénzintézeti fiókok nyitották meg kapuikat.
A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója az építkezések időszaka: korszerű családi házak sora, áruház, új iskolaszárny, modern óvoda, idősek klubja, orvosi rendelők, szolgálati lakások gazdagították a falut.
A rendszerváltással egy időben beköszöntött a közművesítés kora: út- és járdaépítések, telefon- és földgázhálózat kiépítése jelzi a fejlődés vonalát.
Felújított és korszerűen felszerelt intézményhálózat működik, a kereskedelmi és szolgáltatói szféra - a vállalkozók létszámának gyarapodásával - kielégítő ellátást biztosít.
Látnivalók Jászkarajenőn
A település nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik. Az ideérkezőket barátságos, kulturált környezet, tágas, fás, virágos falukép és vendégszerető lakosság fogadja. A füves puszták különleges állat- és növényvilága, a tanyák nyugalma jó kiránduló- és pihenőhely az érdeklődők számára.
Kultúrtörténeti érdekességünk a falu határában egy feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt vén gulyásnak is. Emléküket kopjafa őrzi.
A település központjában magasodik a neogótikus katolikus templom, mely impozáns méretével és szépségével is kitűnik a falusi templomok közül. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magassága 18 méter, a torony magassága 68 méter.
A templom mögött, a Kósa József téren Illyés Antal szobrászművész alkotása áll, a "Ragadozó madár" a pusztában vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja. A szobor az államalapítás 1000. évfordulóján, a település fennállásának 140. évében került átadásra.
Ugyancsak a templom mellett, a Gróf Széchenyi István Általános Iskola előkertjében látható a honfoglalás 1000 éves évfordulóján felállított kopjafa, Fazekas Béla jászkarajenői fafaragó munkája és az a kis harang, amely hajdan a diákokat szólította a tanyasi iskolába.
Fazekas Béla fafaragó munkája az a kopjafa is, melyet az 1956-os forradalom emlékére emeltetett Jászkarajenő Község Önkormányzata. Az emlékoszlop a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár előkertjében látható.
Az 1899-ben felépített református templom nemes egyszerűségével szép látvány a falu Fő utcáján.
(Szerkesztette: Zsidai Ferencné a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár vezetője.)
A kedves érdeklődő Jászkarajenőről bővebben a www.jaszkarajeno.hu címen olvashat.
Szociális háló a településen
A településen rendkívül jól működik a szociális jelzőrendszer. Az egészségügyi, oktatási és szociális együttműködést és a szakemberek konzultációját segíti a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tárgyalójában havonként megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés, amelyen a szociális szakembereken túl részt vesz a település polgármestere, jegyzője, valamint a háziorvos, védőnő, az általános iskola igazgatója és az ifjúságvédelmi felelőse, az óvoda vezetője, az önkormányzat szociális és gyámügyi előadója, valamint a rendőrség képviselője.
Jászkarajenőn 2011. március 1-je óta a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatást a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ látja el.
A területi iroda címe, elérhetőségei:
Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ - Családsegítő Szolgálat
Jászkarajenő Területi Iroda
2746 Jászkarajenő, Fő út 57.
Tel.: 53/366-451
e-mail: Kattintson ide!
Ügyfélfogadás:
Hétfő: 08.00- 12.00
Szerda: 08.00- 16.00
Csütörtök: 08.00- 12.00
A Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálatnak is otthont adó
Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár épülete
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bejárata
"Út a szolgálatok felé" - Ügyfélváró
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat irodája I.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat irodája II.